01
Augusztus
2014

Botanikai kalandozások Skandináviában 4. - Lobelia dortmanna L.

A tóparti, sekély vízből csoportosan előbukkanó, lilás-fehér virágaival a víztükör felett ringadozó Lobelia dortmanna jellegzetes színfoltja a skandináv flórának.

A népes Lobeliaceae családból (melyet egyesek a Campanulaceae család alá sorolnak) Európában mindössze két nemzetség néhány faja honos. A Lobelia genusnak csupán két európai képviselője van. Míg a Lobelia urens savanyú talajú legelők és csarabosok atlanti elterjedésű növénye, addig a Lobelia dortmannával főként Észak-Európa tápanyagszegény tavainak sekély, parti zónájában találkozhatunk.



Azokat az oligotróf tavakban élő növényfajokat, melyek örökzöld, merev, húsos levelekből álló tőlevélrózsát képeznek, közösen „izoetidáknak” is nevezik. Megfelelő élőhelyen sokszor együtt, nagy tömegben fordulnak elő. Rendszertanilag igen heterogén csoport, a korpafüvek közé tartozó, névadó Isoëtes fajok mellett ide sorolható többek között a Littorella uniflora, Subularia aquatica és a Lobelia dortmanna.



A jellegzetes, víz alatti tőlevélrózsából 20-60 cm hosszú szár nyúlik a vízfelszín fölé, melyen július-augusztusban nyílnak a laza, kevésvirágú fürtben elhelyezkedő, látványos virágok. A magok hosszúkás, bókoló toktermésben érnek.



Svéd nevének (notblomster) jelentése „halászhálóvirág”, a növény ugyanis előszeretettel akadt bele a kivetett halászhálóba.

Komment írása most Szerző: brentakurdvium 01.08.2014. 21:31
22
Június
2014

Botanikai kalandozások Skandináviában 3. - Carex arenaria L.

A lakhelyünktől, Trollhättantól nem messze északra található a Vänern tó délnyugati csücske. A Vänern Európa harmadik legnagyobb tava, méretben csak az oroszországi Ladoga-tó és Onyega-tó előzik meg. Felszíne a Balatonénak csaknem tízszerese. Partjainál ma még számos helyen találhatunk gyönyörű, természetes, homokos strandokat, melyeket a fokozatos eltűnés veszélye fenyeget. Egyedi flórájuk számos tekintetben eltér a tengerparti homokdűnék növényvilágától, és olyan érdekességeket rejteget, mint a Lycopodiella inundata, Radiola linoides, Centunculus minimus vagy a Carex arenaria.



A Carex arenaria a nyílt homokfelszínek jellegzetes pionír növénye. Elsősorban Nyugat- és Észak-Európa tengerpartjai mentén találkozhatunk vele, de helyenként mélyen a kontinens belsejében is előfordul. Vaskos gyöktörzse sokszor métereken keresztül nyílegyenesen halad a homokfelszín alatt, és a belőle szabályos távolságonként előbukkanó hajtások érdekes mintázatokat alkotnak a homokon.



A növény 15-40 cm magas, szára háromélű, érdes. A levelek 2-4 mm szélesek, merevek, felállók, körülbelül a szárral azonos hosszúságúak. A virágzatban 5-15 egymáshoz közel elhelyezkedő füzérke található. A felső füzérkék általában csak porzós, a középsők csúcsukon porzós, alsó részükön termős, míg az alsó füzérkék csak termős virágokat tartalmaznak. A tömlő 4-5 mm hosszú, szélesen szárnyas.



Tudományos nevét jellegzetes élőhelye után kapta - az „arena” latinul homokot jelent.

Komment írása most Szerző: brentakurdvium 22.06.2014. 00:32
06
Június
2014

Botanikai kalandozások Skandináviában 2. - Viola palustris L.

Cirkumboreális elterjedésű faj, nedves élőhelyek, elsősorban lápok, láperdők, vízpartok lakója. Skandináviában elterjedt és gyakori, de Európa nagy részén megtalálható. Hazánkban – amennyiben régi előfordulását hitelesnek tekintjük – kipusztult.



Kistermetű, kopasz növény, 3-4 tőlevele jellegzetesen lekerekített, vese alakú. A virág tőkocsányos, max. 15 mm hosszú, az alsó sziromlevél sötétlilásan erezett. A fellevelek a tőkocsány közepe táján helyezkednek el. A hasonló Viola epipsilával keverhető, ennek azonban a fellevelei a felső harmadban találhatók, virága nagyobb és levelei mindig párosával állnak, kissé csúcsosak. Inkább Skandinávia középső és északi részén gyakori, remélem, sikerül majd összefutni vele. Az igazán nagy fogás a Viola selkirkii lenne, mely szintén cirkumboreális elterjedésű, de az előző fajoknál sokkal ritkább. Európában legdélebbi előfordulása Közép-Svédországban (Värmlandban) található.

Komment írása most Szerző: brentakurdvium 06.06.2014. 13:50
30
Április
2014

Botanikai kalandozások Skandináviában 1. - Myrica gale L.

Az elkövetkező pár évben előreláthatólag a svédországi Trollhättanban fogok élni és dolgozni, és amennyire az időm engedi, megpróbálok itt lehetőleg rendszeresen bemutatni egy-egy érdekesebb skandináv növényt, pár fotó és egy rövid ismertető erejéig (majd kiderül, mennyire sikerül). Kezdetnek jó lesz a fenyérmirtusz, amibe a hétvégén botlottam a szomszédos Hunneberg erdős-lápos platóján. A hegy valószínűleg gyakori célpont lesz, mivel közel van és gyönyörű.

A Myrica gale (fenyérmirtusz) Észak- és Nyugat-Európa lápos élőhelyein előforduló, 1-2 méter magas cserje, a Myricaceae család egyetlen őshonos európai képviselője. Skandináviában megfelelő élőhelyen elég gyakori. Általában kétlaki, az egyes növények azonban évenként nemet válthatnak (nem tudom, ez mennyire gyakori jelenség). A képeken látható porzós illetve termős barkák tavasszal, a levelek előtt jelennek meg. A növényt sárga mirigyek borítják, melyek már messziről érezhető, kellemes, édes illatot árasztanak.



A középkorban, a komló térhódítása előtt a sör ízesítésére használták, de Svédországban helyenként ma is áztatják borba, snapszba fűszerezés gyanánt (kíváncsi volnék, milyen, de a kevés rendelkezésemre álló, felbecsülhetetlen értékű hazai barackpálinkával nem kísérletezek). Kiváló szúnyogriasztó, ami errefelé nem lebecsülendő dolog, moly ellen pedig a ruhásszekrénybe akasztható. A népi gyógyászatban korábban sok mindenre alkalmazták. Külsőleg rühességre és egyéb bőrbetegségekre volt használatos, elfogyasztva vizelethajtó, hashajtó és abortív hatású.



Latin elnevezését természetesen Linnétől kapta, a gale a fenyérmirtusz régi, kelta származású neve.

2 Kommente Szerző: brentakurdvium 30.04.2014. 22:28
17
December
2012

Kerti érdekességek 1. - Chimonanthus praecox (L.) Link

A képek rendezgetése közben bukkantam rá ezekre a - lassan épp aktuális - fotókra. Amíg a hazai fajok ilyenkor már/még nagyrészt alszanak, addig ez a Kínából származó cserje, az illatos tündérfa karácsony után már többnyire virágozni készül. Enyhébb teleken már gyakran január elején megjelennek az első vanília illatú virágai a csupasz ágakon és a virágzás eltarthat akár március végéig is... Nyilván ennek a furcsa szokásának köszönheti a görög "chimon / kimon" (tél) szóból származó chimonanthus (chimon + anthus télen virágzó) nevet. (+ praecox = korai)



A Chimonanthus nemzetség eredetileg kínai endemizmus, mindössze 6 fajuk van (Flora of China), ezek közül egyelőre a Ch. praecox az egyetlen, ami a viszonylag jó fagy- és szárazságtűrésének köszönhetően az európai kertekben is elterjedhetett.



A nemzetség a Calycanthaceae családba tartozik, aminek a magyar neve fűszercserjefélék. Az "illatos" család 3 másik fajával is találkozhatunk az európai kertekben, arborétumokban, ezek az amerikai: Calycanthus floridus (illatos fűszercserje) ill. a C. occidentalis (nyugati fűszercserje) és az ázsiai Sinocalycanthus chinensis (kínai fűszercserje), utóbbit újabban szintén a Calycanthus nemzetségbe sorolják. Az illatos tündérfának Kínában nem csak - az állítólag ehető - virágait, de az illóolajokat tartalmazó szárított hajtásait is felhasználták az illatosításhoz, illatszergyártáshoz. A Calycanthus fajok hajtásai szintén hasonlóan aromásak, elsősorban a lepárolt virágaikból nyert illóolajat használják illatszergyártáshoz.



Sajnos annak ellenére, hogy a Ch. praecox Kínában és a világ számos pontján (főleg persze Angliában...) igen népszerű dísznövény, az alapfaj az élőhelyeinek (Kína: Szecsuán, Hupej, 500-1000m-en lévő hegyi erdők) csökkenése/feldarabolódása miatt - sok hasonló ázsiai díszcserjéhez hasonlóan - inkább sérülékeny, mint gyakori fajnak számít az eredeti élőhelyén.

Komment írása most Szerzőin: Lila Pereszke 17.12.2011. 17:25
09
Október
2011

Goodyera macrophylla LOWE

Ez a kevéssé ismert, Madeira szigetén endemikus orchidea Földünk legritkább növényei közé tartozik.
A Goodyera nemzetségnek Európában két faja honos. A kontinensen egyedül a hazánkban jelenleg bizonytalan előfordulású Goodyera repens (kúszó avarvirág) él. A G. macrophyllának egyetlen biztos előfordulási helye ismert, az UNESCO Világörökséghez tartozó madeirai babérlombú erdőben, kb. 800 méterrel a tengerszint felett. Itt minden példányt vasrácsok őriznek.



A növény hasonlít a G. repensre, azonban minden részében nagyobb, robusztusabb. Elágazó, vastag, a talaj felett kúszó rizómáinak oldalhajtásain tőlevélrózsákat képez. 20-60 cm magasra nő, elliptikus-lándzsás levelei 12-20 x 3-7 cm-esek. Virágai is nagyobbak a G. repensénél, számuk pedig elérheti a 60-70-et. Virágzási ideje augusztustól októberig tart, de ritkán virágzik, inkább vegetatív úton szaporodik.



A G. macrophylla a kipusztulás küszöbén áll. Noha pénzjutalmat tűztek ki az új példányok megtalálóinak, a kutatások eredménytelenek maradtak. A keresés Madeira vulkanikus szigetének igen nehezen járható, sziklás vidékén halálos áldozatot is követelt. Komoly erőfeszítések folynak a mesterséges szaporítására, szerény eredményekkel. Ide kattintva megcsodálható az egyik első, mesterséges körülmények között sikeresen virágzásra bírt példány, ezeken a képeken a növény kivételesen rács nélkül látható (lásd pl. Delforge). Remélhetőleg ez a gyönyörű növény fennmarad az utókor számára, és nem gazdagítja a kihalt fajok rohamosan növekvő listáját.

Források:
Delforge P.: Orchids of Europa, North Africa and the Middle East, 2006.
Baumann H., Künkele S., Lorenz R.: Orchideen Europas, mit angrenzenden Gebieten, 2006.
Jardim, R.: Blumen der Insel Madeira, 2007.
http://www.cypripedium.at/product_5.html

Komment írása most Szerző: brentakurdvium 09.10.2011. 21:33
29
Július
2011

Elindult a Botanikai Fórum Blog!

A Blogot a Botanikai Fórum tagjai fogják szerkeszteni és remélhetőleg nagyon sok érdekes és hasznos botanikai jellegű információ fog majd itt is összegyűlni és ezzel is egy újabb remek résszel fog bővülni a Fórum!

Komment írása most Szerzőin: Lila Pereszke 29.07.2011. 14:46
Blog Kategorien
Hírcsatorna alkalmazások
A legaktívabb Bloggerek
Legutóbbi kommentek

Látogatók
0 Fórumtag és 22 Vendég online

Fórum statisztikák
A fórumon 16700 topik és 70329 hozzászólás van.
Rekord látogatottság: 147 Felhasználó (27.06.2017. 10:49).