HIPOGEIKUS / EPIGEIKUS CSÍRÁZÁS - föld alatti / föld feletti csírázás (Eredete: görög: "hypo" = alatt; görög: "epi-" = felett + görög: "gaia" = föld)

---

A nyitvatermők ill. a zárvatermők embriója kétpólusú, (a mag a fajtól függő nyugalmi időszaka után) a csíratengely egyik végén rügyecske, a másikon a gyököcske indul fejlődésnek. A csírázás megindulásához szükséges feltételek teljesülése esetén (nedvesség, hőmérséklet, stb.) először a mag megduzzad a vízfelvételtől, majd növekedésnek indul a gyököcske, utána pedig a csíratengely. Utóbbi növekedése alapján 2 típusú csírázást különböztethetünk meg:

- HIPOGEIKUS (FÖLD ALATTI) CSÍRÁZÁS - A csírázás során a sziklevelek feletti szárrész, az epikotil (epicotyl) növekszik gyorsan. A sziklevelek ezért a talaj szintje alatt maradnak és raktározott tápanyagaik felhasználásával táplálják a csíranövényt az első lomblevelek kifejlődéséig. Főleg az egyszikűekre jellemző, pl. kukorica - Zea mays. De pl. a vadgesztenye - Aesculus hippocastanum magja is hipogeikus csírázású.

- EPIGEIKUS (FÖLD FELETTI) CSÍRÁZÁS - A csírázás során a sziklevelek alatti szárrész, a hipokotil (hypocotyl) növekszik gyorsan. A sziklevelek ezért a talaj szintje fölé emelkednek és a lomblevelek kifejlődéséig raktározott tápanyagaik mobilizálásával táplálják a csíranövényt, vagy egy időre maguk is fotoszintetizáló levelekké válnak. Legkésőbb az első lomblevelek teljes kifejlődése után leszáradnak. Főleg a nyitvatermőkre és a kétszikűekre jellemző, pl. erdei fenyő - Pinus sylvetris, ricinus - Ricinus communis.

---

Kapcsolódó fogalmak:
- EPICOTYL / HYPOCOTYL
- EGYSZIKŰ NÖVÉNY
- KÉTSZIKŰ NÖVÉNY
- SZIKLEVÉL

---

Érdekességek, linkek, egyebek:
- URL

---

Képek, ábrák:
1. feltöltés alatt - Feltöltés alatt