#1

MONOCOTYLEDONOPSIDA / EGYSZIKŰ NÖVÉNY

- Botanikai fogalomtár 13.05.2012. 18:06
- Lila Pereszke | 18.274 Hozzászólás

MONOCOTYLEDONOPSIDA - egyszikű növény (Eredete: görög: "monos" = egyetlen + latin: "cotyledon" = csészécske, sziklevél)



Az egyszikű növények a zárvatermők (Angiospermatophyta) törzsének egyik osztályát alkotják (Monocotyledonopsida). Olyan növények, amelyek 1 sziklevéllel csíráznak (és a sziklevelük többnyire a talaj szintje alatt marad).

Az egyszikűek igen nagy csoportot alkotnak és igen változatosak, néhány általános jellemzőjük:

Gyökérrendszer:
Mellékgyökérrendszer, a csírázó magból kibújó gyököcskéből nem alakul ki főgyökér, helyette járululékos, egyenrangú mellékgyökerek fejlődnek. Az új gyökérrendszer vagy az elsatnyult gyököcske felületén képződő új mellékgyökerek révén alakul ki (pl. Poales), vagy pedig a fiatal csíranövény szik alatti hajtásrészletén differenciálódnak és alakulnak gyökerekké a sejtek (pl. Palmales).
(A gabonafélék bojtos gyökérzete fejlődése allorizás módon (kétszikűek gyökérrendszer-alakulása) indul meg, a mellékgyökerek pedig később válnak olyanná, mint az eredeti főgyökerek. A mellékgyökerek keletkezése az oldalgyökerekéhez hasonló, de ezektől abban különböznek, hogy míg az oldalgyökerek plagiotróposak, addig a mellékgyökerek függőlegesen lefelé hatolnak a talajba, azaz ortotróposak.)

Hajtásrendszer:
Változatos, jellemző a kollateriális zárt nyaláb, azaz az edény háncs- és farésze között másodlagos osztódószövetet (kambium) nem találunk, így az egyszikűek (néhány kivételtől eltekintve) másodlagos vastagodásra nem képesek. A nyalábhüvelyeket erős és fejlett szilárdítószövet-burok fogja körül, mely igen ellenállóvá teszi - az általában nem elágazó, lágy - szárat. A faedények gyakran igen tág üregűek és erőteljes megvastagodásúak (pl. Zea mays) Az edénynyalábok a szárban sohasem rendeződnek körbe, hanem szórtan helyezkednek el, a kollaterialitást megtartva.

Levél:
Változatos, lehet jól tagolt lomblevél (levélalap, levélnyél, levéllemez) vagy lándzsaszerű. A levélalap sok esetben levélhüvellyé módosult, mely látszólagos szárat (áltörzset) alakít ki. Az egyszikűek levelének nincs peremirányú növekedése, hanem levélkezdemény csúcsán és alapjánál egyaránt interkaláris merisztéma alakul, mely egyaránt képes létrehozni a szalagszerű, keskeny levelekt és a nagy felületű nyeles leveleket.
Az egyszikűek levelének erezete szinte mindig párhuzamos, egyes családokban azonban az életkörülmények miatt hálózatos levélerezet alakul ki (pl. Araceae).
A gázcserenyílások általában a levél színén és fonákán is megtalálhatók.

Virág:
Állhat magánosan (pl. Tulipa sylvestris), de alkothatnak virágzatot is (pl. Typha latifolia - torzsavirágzat, Butomus umbellatus álernyő, Poaceae – buga, stb.). A virágban alapvetően a 3-as szám és annak többszörösei jellemzők (6, 9). Gyakorinak mondható a csoportban a porzók sztaminódiummá, azaz álporzókká való alakulása. Ezek vagy teljesen elcsökevényesedett sterilis porzók, vagy sziromszerű képletté módosultak. Az egyszikűek virágai három fejlődési fokozatot mutatnak: 1. az ősi típusú rendek virágtakarója kettős (csésze és párta is található a virágban); 2. a következő fokozatban az egyszikűekre legjellemzőbb lepel virágtakaró alakul ki, ezek a növények általában rovarbeporzásúak; 3. ezt a típust az egyszerűsödött, másodlagosan szélbeporzású virágtípusok követik.


Egyszikű növényekre néhány példa:
- Allium sativum
- Ipheion uniflorum
- Musa banana
- Zea mays
- Poa annua
- Carex humilis


Kapcsolódó fogalmak:
- KÉTSZIKŰ NÖVÉNY
- SZIKLEVÉL
- HIPOGEIKUS / EPIGEIKUS CSÍRÁZÁS


Érdekességek, linkek, egyebek:
- Wikipédia - egyszikűek


Képek, ábrák:
- egyszikűek képgaléria


Javítva: 30.07.2012. 15:38 | Fel!



Látogatók
0 Fórumtag és 5 Vendég online

Fórum statisztikák
A fórumon 17382 topik és 72631 hozzászólás van.
Rekord látogatottság: 442 Felhasználó (01.03.2023. 23:09).