A gyilkos galóca (Amanita phalloides (Vaill. ex Fr.) Link) a leghírhedtebb gombáink egyike, azon kevés gombafaj közé tartozik, amely olyan súlyos mérgezést okozhat, hogy az még a korszerű orvosi ellátás mellett is gyakran halálos kimetelű.

A gomba hazánkban meglehetősen gyakori, kora nyártól késő őszig találkozhatunk vele, elsősorban tölgyesekben fordul elő, de ritkábban fenyvesekben is megjelenik. A fiatal gomba tojásszerű általános burokból fejlődik, ennek maradványaként később a tönk alján fehér, elálló, bő bocskor figyelhető meg. Kalapja 5-15 cm átmérőjű, kezdetben domború, majd kiterülő, színe sárgás- vagy olívzöldes, benőtten szálas. Lemezei fehérek, sűrűn állók. A kalap alatt, a tönkjén (a részleges burok felszakadása után) fehér, lelógó gallérja van. A gomba húsa fehér és jellegzetes, émelyítően édeskés illatú.

Méreganyaga az amatoxin és a phallotoxin, utóbbi hő hatására elbomlik, így a súlyos mérgezésért a hőstabil amatoxin a felelős. A méreg hatására 6-24 óra múlva csillapíthatatlan hányás-hasmenés jelentkezik, majd átmeneti javulás után a mérgezés második stádiumában súlyos máj- és vesekárosodás következik be, amely időben megkezdett kórházi kezelés nékül halálos kimenetelű.

Képek és további információk:
- MIGE - Amanita phalloides
- Wikipedia - Amanita phalloides