Érdekelni kezdtek a berkenyék, és Barkócza javaslatára ma elmentem Budán egy olyan "tündéri" helyre, ahol még amúgy sem jártam. Nos, a sziklás területen voltak is jócskán berkenyék. És persze a levéllemezeiket nézve csak vakargattam a fejemet, hogy melyik faj (kisfaj) lehet éppen előttem...
Ezt például a sűrű, de mégis láthatóan kétszeres fűrészezettségű lemezről és az erek számáról Sorbus graecának gondolom.

Köszönöm! Majd kérlek alkalomadtán magyarázd el, mi a hosszúhajtás és a rövidhajtás.

A wikipédián találtam: Hosszúhajtás, rövidhajtás, törpehajtás
A fás szárú növények egy jól megfigyelhető hajtásrendszertípusa a hosszúhajtás-rövidhajtás elrendezés. Ennél a koronát kétfajta hajtás alkotja: a fő tengelyeket a hosszú szártagokkal (internodium, a szárcsomók – nóduszok – közötti szakaszok neve) rendelkező hosszúhajtások alkotják, míg az oldalirányú tengelyeket a szártagok nélküli, jóval rövidebb rövidhajtások teszik ki. Törpehajtás a korlátolt növekedésű rövidhajtás neve (fenyők levelénél). Ennek az elrendezésnek klasszikus példája a lombhullató páfrányfenyő, a Ginkgo biloba.

A rövidhajtások általában nem játszanak szerepet a növény szárának kialakulásában, gyakran a virágokat hordozzák. Korábban a fenyőfélék alcsaládjait hosszú- és rövidhajtásaik megoszlása alapján különböztették meg – manapság ezeket csak alakköröknek tekintik. A rövid- és a hosszúhajtás korlátlan növekedésű, a törpehajtás korlátozott növekedésű és nagyon rövid szártagú, többnyire lehullik a levelekkel együtt.

A gyorsan növekvő hosszúhajtások a fa koronájának külső szélén igyekeznek minél szélesebb, illetve magasabbra törő koronát kialakítani magas megvilágítású környezetben. A hosszúhajtás egymástól távol eső szárcsomóin levelekben gazdag, szárcsomók nélküli oldalágak (rövidhajtás) képződnek.