Mint laikus kérdezném hogy a mérgező bogyónak, mint termésnek mi az evolúciós előnye? Mi az előny abban hogy a bogyó csak a növény kvázi közvetlen környezetében eshet talajra és csak ott van lehetősége kifejlődni? Mert ugye ha jól tudom a bogyótermést sok esetben madarak egyéb állatok befalják majd ürülékkel terítik akár jó messzire az anyanövénytől, így segítve a növényfaj terjedését. De mérgező bogyó esetében ez nem járható út ( kiveve ha pl a bogyó csak emberre mérgező de más allatfajra nem) . Illetve annak sem látom értelmét hogy a bogyó megöli azt az állatot ami befalta. Ilyet nem is igen ismerek a természetben hogy egy faj egyede megöli egy masik faj egyedet a "semmiert".

Egy további szempont a korábban leírtakon túl: bizonyos növényi hatóanyagok igenis specifikusak, pl. a kapszaicin, ami az emlősök ellen hatásos, a madarak viszont nem érzékenyek rá. Ennek egyik célja tudtommal az, hogy a növény termését a növény számára megfelelő fogyasztó szervezet fogyassza el. Ugyanis a magok csak akkor tudnak így terjedni, ha csírázóképesen ki is jutnak az állat másik végén... Egy emlős és egy madár tápcsatornájának működése között vannak különbségek, nem mindegy, hogy a növény a közös evolúciójuk során melyekhez alkalmazkodott.
További észrevétel: nem feltétlenül mindegy, hogy a bogyóban/termésben a hús, vagy a mag (vagy mindkettő) mérgező. Sokszor a magok pont azért mérgezőek, hogy a magokat fogyasztó állatok ellen védekezzen a növény. Nyilván egy szétrágott, embrió és/vagy táplálószövet nélküli mag esetén már édesmindegy, milyen messze jutott az anyanövénytől.