Carex digitata L. - Ujjas sás
Élőhely: Üde lomberdők, bükkösök, gyertyános-tölgyesek, néha hárs-kőris sziklaerdők, karszterdők, az Alföldön kőris-szilligetek.
Elterjedése: Majdnem egész Európa, részben Ázsiában is, elég gyakori.
Nálunk: K: gyakori
Dt: gyakori
A: KisA: Szigetköz?, Nyírség (Bátorliget) igen ritka.
Habitus: Sűrűn gyepes, kis csomókban nő, rövid, felkunkorodó indái lehetnek.
Virágzat: IV-V. A virágzat a keskeny-szálas, felálló termős füzérkék miatt "ujjas". 1 porzós füzérke van, szálas lándzsás vagy enyhén bunkós, ülő vagy rövid nyelű, (8-) 10-15 x 1,-1,5 mm. Mivel a legfelső termős füzérke túlnövi, oldalt állónak látszik. A 2-3 (-4) termős füzérke (10-) 15-20 (-30) x 2-3 mm, igen laza, kevés, 2-6 (f. d
epauperata Zap.) rendesen 5-10 virágú, a legfelső csaknem ülő (és túlnő a porzós füzérkén vagy annak csúcsáig ér), az alsók 10-20 (-40) mm hosszú, részben a murva hüvélyébe rejtett nyelűek, egymás alatt erednek úgy, hogy csúcsuk többé-kevésbé eléri a felettük lévő tövét. Az alsó murva (3-) 5-20 (-30) mm hosszú vörösesbarna hártyás hüvelyű, lemeze nincs vagy igen rövid, 2-5 mm hosszú, árszerű lemezzel. A termős pelyva olyan hosszú vagy (f.
intermedia Crép.) rövidebb, mint a tömlő, széles visszás-tojásdad, tompa, néha kicsípett csúcsú, szálkahegyű, széle többé-kevésbé finoman fogacskás, vörösesbarna, középere zöld, fehér hártyás szélű, ritkán világoszöld, csaknem fehér (f.
albida Freyn et Sint.). A porzós pelyva hasonló, de szélesebb hártyás szélű, néha fehéren csillog.
Szár: A szár (5-) 10-30 (-40) cm, feltűnően oldalt álló (nem a tőlevélrozetta közepéből nő ki), vékony, felemelkedő vagy lehajló, összenyomott három- vagy többélű, néha csaknem hengeres, sima vagy csak a virágzat alatt érdes, levéltelen. A tőhüvelyek jellegzetesen sötét karmazsinpirosak, később rostokká foszlanak.
Levél: A levél (0,5-) 2-4 (-6) mm széles, puha, lapos, fiatalon világos-, később sötétzöld, érdes élű, színén nagyon szórványosan szőrös lehet, röviden kihegyezett, töve felé érdes, hosszabb vagy olyan hosszú, mint a szár vagy (f.
brevifolia Asch.) nyílt, napos helyeken sokkal rövidebb a szárnál. Lekerekített nyelvecskéje 1-1,5 mm hosszú.
Tömlő: A tömlő 3-bibés, 3-4,5 mm, megnyúlt körte alakú vagy visszás-tojásdad, háromélű, rövid szőrű vagy (f.
leiocarpa Hausm.) lekopaszodó, fényes, eretlen, sápadt zöld, később sárgásbarna, töve ék alakúan nyeles. Vége csúcs nélkül lekerekített vagy kicsi, többé-kevésbé ép, kúpos csúcsa van.
Egyéb jellemzők: Méret: (5-) 10-25 (-40) cm;
Életforma: He.;
Flóraelem: európai
ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM: 1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000);
3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007);
5. Walter Hood Fitch: Illustrations of the British Flora (1924);
6. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796);
7. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906);
8. Jan Kops et al.: Flora Batava