#1

Carex distans L. - Réti sás

- Carex topik 23.10.2010. 22:18
- Lila Pereszke | 14.640 Hozzászólás

Carex distans L. - Réti sás



Élőhely:
Mocsár- és láprétek, kaszálók, forráslápok, szikes laposok, nedves legelők, árokszélek, útmenti és zavart gyepek, stb. Az alföldi kissé szikes (szoloncsák) réteken társulás ill. fáciesképző.


Elterjedése:
Európa, Mediterráneum, Észak-Afrika, Elő-Ázsia. Nálunk: K: szórványos, Dt: szórványos, A: gyakori.


Habitus:
Sűrűn gyepes, kis zsombékszerű csomókban nő, sűrű fűben csomói fellazulhatnak, de tarackja nincs.


Virágzat:
IV-VI. A virágzat a szár felső felét vagy még nagyobb részét foglalja el. Az 1 (2) végálló porzós füzérke mindkét vége felé keskenyedő hengeres, 15-30 (-40) x 2-5 mm. A 2-3 (-5) termős füzérke elliptikus, rövid hengeres, 10-30 (-35) x 6-8 mm, a legfelső a porzós füzérke alatt legalább füzérke hossznyira ered, a többi egymástól távol áll, a legalsó gyakran a szár közepe alatt található. Ritkán (f. appropinquata Kük.) a 3 felső füzérke összeér. A legfelső ülő, a többiek lefelé hosszabbodó nyelűek, a nyél gyakran a murva hüvelyébe rejtett vagy (f. pendula Lackowitz) a füzérkék hosszú nyelükön lecsüngők. A murvák 7-25 mm hosszú hüvelyűek, a legfelső kivételével, ami gyakran pelyvaszerű, zöld lemezük van, ez hosszabb lehet a füzérkéjénél, de a virágzat csúcsát nem éri el. A legalsó murva (és a szárlevelek) hüvelyének nyílásában, a lemezzel szemben 2-3 mm vagy rövidebb, levágott végű, hártyás hüvelyfüggelék található. A termős pelyva jóval rövidebb a tömlőnél, tojásdad, tompás vagy hegye, sötétzöld vagy barna, néha ( f. pallida Ktze.) fűzöld, máskor (f. rubra Todor) pirosló, széles, legtöbbször érdes-tüskés, zöld középerű, ami rövid szálkaként kilép a lemezből. Csúcsa és széle gyakran (f. ciliata Pet.) pillás-rojtos. Nem vagy csak ritkán és igen keskenyen fehér hártyás szélű. Néha csak a füzérke alján lévő pelyvák szálkásak! A porzós pelyva keskeny visszás-tojásdad, többé-kevésbé tompa, rozsdaszínű, fehér hártyás szélű, középere vékony, sárgás.


Szár:
A szár (5-) 20-60 (-100 cm = f. major Kneucker, de a f. maxima Todor 1-2 m ! magas), tompán háromélű, sima, a porzós füzérke alatt érdes lehet, csak alsó részén van hüvelyes szárlevél. A tőhüvelyek halványabb vagy sötétebb barnák, épek.


Levél:
A levél (1,5-) 2-5 (-6) mm széles, lapos, bőrszerű, szürkészöld (ritkán sárgás- vagy élénkzöld), sima, csak csúcsa felé érdes, hosszan, finom, hegyes, lapos csúcsba keskenyedik, sokkal rövidebb a szárnál. A levéllemez merev, a nyelvecske tompa, 2-3 mm hosszú.


Tömlő:
A tömlő 3-bibés, (3,5-) 4 -5 mm, tojásdad, felálló, tompán háromélű, csupasz, fénytelen, barna vagy sötétzöld, gyakran piros vagy barna foltokkal pontozott, vagy sárga és a növény élénkzöld (f. pseudoflava (Schur) A. et G.) színe nem különbözik feltűnően a pelyváétól. 2 kiugró szegélyerén kívül sok erős erű. Csőre 0,7-1 mm, negyed-ötöd tömlő hosszúságú, határozott, szétálló 2-fogú, a fogvilla belső oldala a külsőhöz hasonlóan aprón tüskés-érdes, nem hártyás.


Egyéb jellemzők:
Mérete: 10-40 (-50) cm; Életforma: He-Ge.; Flóraelem: európai


ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007); 5. Walter Hood Fitch: Illustrations of the British Flora (1924); 6. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796); 7. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906); 8. Otto Wilhelm Thomé: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz (1885)

Csatolt képek:

Javítva: 24.06.2012. 19:25 | Fel!



Látogatók
1 Fórumtag és 41 Vendég online:
brentakurdvium

Üdvözöljük a legújabb fórumtagot: kicsikovi
Fórum statisztikák
A fórumon 12370 topik és 53361 hozzászólás van.
Rekord látogatottság: 147 Felhasználó (27.06.2017. 10:49).