Carex hartmanii Cajander - Északi sás (syn. C. polygama Schk. subsp. hartmanii (Caj.) Domin) Védett!

---

Élőhely:
Inkább mészkerülő, magassásosokban, kékperjés lápréteken, ritkán fűzlápokban, nyílt tölgyesekben, üde lápréteken.

---

Elterjedése:
Nálunk: K: Zempléni-hg., Tornai-karszt, Cserehát, Mátra, Bakony, Dt:Őrség, Vasi-dv., Bakonyalja, Belső-Somogy, A: KisA: Marcal-medence, Dráva-sík, ritka.

---

Habitus:
Lazán gyepes, tarackos, a tarack allevelei feketésbarnák, világos szélűek.

---

Virágzat:
V-VI. A csúcsi füzérke általában nagyobb az alatt lévőknél, hengeres, 15-35 x 4-5 (-7) mm, túlnyomórészt termős virágokból áll, csak alján van kevés porzós virág (ritkán tisztán termős). A (2-) 3-4 (-5) alsóbb füzérke különböző méretű, a felsők tojásdadok és sokkal rövidebbek, mint a hengeres-hosszúkás alsóbbak. A füzérkék sűrűn egymás közelében erednek. Az alsó murva rendszerint nem ér túl a virágzaton (de lehet olyan hosszú vagy hosszabb is). A termős pelyva akkora vagy kissé hosszabb, mint a tömlő, szimmetrikus lándzsás, sötét vagy vörösbarna, középere zöld, szálkás csúcsa rövidebb, mint az egész pelyva hosszának fele.

---

Szár:
A szár 30-70 (-80) cm, háromélű, sima, kevésbé merev, többé-kevésbé bókoló. A tőhüvelyek vöröstől sötétbarnáig, hálózatos rostokra foszlanak.

---

Levél:
A levél 2,5-4,6 mm széles, sötétzöld, rövidebb a szárnál.

---

Tömlő:
A tömlő 3-bibés, (2-) 2,5-3,5 mm, tojásdad vagy elliptikus, barnászöld (vagy világoszöld barnás foltokkal), sűrűn, igen finoman papillás, határozottan eres, nagyon rövid 2-fogú csőre van, a csőr fogai párhuzamosak. A makkocska teljesen kitölti.

---

Egyéb jellemzők:
Mérete: 30-80 cm; Életforma: He.; Flóraelem: cirkumpoláris

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2, 3. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 4. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 5. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007); 6. Walter Hood Fitch: Illustrations of the British Flora (1924)