Carex appropinquata Schum. - Rostostövű sás (syn. C. paradoxa Willd.) Védett!

---

Élőhely:
Magassás társulásokban, zsombékosok, nedves láprétek, átmeneti-, fűz-, nyír- és égerlápokban (Velencei-tó úszólápján) Északi, hegyvidéki reliktum jellegű faj, pusztulóban!

---

Elterjedése:
Észak- és Közép-Európa, Ázsia, szórványos. Nálunk: K: Zempléni-hg., Tornai-hg., Bükk, Gödöllői-dv., Börzsöny-Balaton fv., Dt: Kőszeg-Somogy, A: KisA: Marcal-medence, Duna-v., D-T, Nyírség, Mezőföld, Dráva-v. ritka.

---

Habitus:
Sűrűn gyepes, zsombékjai legfeljebb 90 cm magasak (de rendszerin sokkal alacsonyabbak). Gyökere vékonyabb vagy vastagabb, nem nemezes.

---

Virágzat:
V-VI. A virágzat megnyúlt hengeres, sűrűbb vagy lazább, szabálytalanul karéjos buga, (2-) 4-8 (-10) cm hosszú, alsó része többé-kevésbé ágas. A füzérke megnyúlt tojásdad 4-6 (-7) mm hosszú, felülporzós (az alsó füzérke tisztán termős is lehet). A legalsó murva alig feltűnő, igen keskeny, pelyvaszerű, ritkán zöld hegyű. A termős pelyva olyan hosszú, mint a tömlő, széles tojásdad, kihegyezett, rövid szálkás, sötét vagy rozsdabarna, keskenyen fehér hártyás szélű.

---

Szár:
A szár (20-) 30-70 (-100) cm, élesen vagy tompábban háromélű, az éleken elég érdes, középen 1-2 mm vastag, oldalai laposak, vagy enyhén homorúak. A szár tövén az allevelek és a tőhüvelyek sötét- vagy feketésbarnák, feltűnően rostosak (üstökszerű, vékony rostokra foszlanak).

---

Levél:
A levél (1-) 2-3 mm széles, sárgászöld, lapos, merev, éle érdes, kissé rövidebb vagy olyan hosszú, mint a szár, a főér egyik oldalán kb. 7 ér van.

---

Tömlő:
A tömlő 2-bibés, 2,5-3,5 mm, töve majdnem szíves, széles tojásdad, háta nagyon, a hasi oldal kevésbé domború, sötétbarna, fénytelen, csupasz. Háta 10-14, hasi oldala (alul) 4-8 erős erű. Hirtelen keskenyedik rövid (harmad tömlő hosszúságú) csőrbe. A csőr világosabb barna, szárnytalan, fogacskás szélű, csúcsa határozottan 2-fogú, elől hasadt

---

Egyéb jellemzők:
Mérete: (20-) 30-80 (-100) cm; Életforma: He.; Flóraelem: eurázsiai

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007); 5. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796); 6. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906); 7. Jan Kops et al.: Flora Batava