04
Január
2016

Botanikai kalandozások Skandináviában 14. - Anastrophyllum saxicola (Schrad.) R. M. Schust.

A közelünkben, a Vänern-tó délnyugati sarkánál terülnek el a Halleberg és a Hunneberg platóhegyei, melyek leginkább jávorszarvas-állományukról híresek, de emellett számos botanikai érdekességet is rejtegetnek. Bár valóban meglehetősen hasonlítanak a Balaton-felvidék tanúhegyeire, nem kis meglepetéssel olvastam, hogy a terület flóraművében a svéd szerző kiemeli hasonlatosságukat a Badacsonnyal. A hegyek oldalát ugyanis nem túlságosan magas, de legtöbb helyen közel függőleges sziklafal alkotja, míg a platójuk szinte teljesen lapos. Itt azonban már főként az otthoni tájhoz szokott szemnek idegen, tavakkal és lápokkal szabdalt fenyveseket találunk. Annak ellenére, hogy a hegyeken a modern erdőgazdálkodás erőteljesen rajt hagyta a nyomát, számos botanikai értéknek sikerült átmenekülnie a 21. századba. (Szép számmal akadnak azonban olyanok is, melyek nem voltak ilyen szerencsések.)



A sziklafalak lábánál elterülő görgeteg méretes diabáz kőtömbjein helyenként egy dekoratív leveles májmohával, az Anastrophyllum saxicolával találkozhatunk. Ez a ritka arktikus-alpin faj az északi féltekén szélesen elterjedt Észak-Amerikától Grönlandon át Európáig és kelet felé Szibérián keresztül Japánig. Skandináviában bár nem túl gyakori, de nem veszélyeztetett, Közép-Európában viszont már csak izolált előfordulásai vannak a hegyvidékeken.



Körülbelül 3 cm hosszú hajtásai zöldes vagy sárgás-aranybarnás színű foltokat alkotnak a sziklákon. A levelek elállók, haránt irányban ízesülnek a szárral, erősen homorúak és két aszimmetrikus karéjból állnak, melyek közül az elülső valamivel nagyobb. Gemmákat nem fejleszt.



Az Anastrophyllum nemzetség 6 képviselője fordul elő Svédországban, ebből kettő (A. cavifolium és A. sphenoloboides) kizárólag az észak-skandináv hegyvidékek ritkasága. Az A. hellerianum korhadt fán nő, igen apró méretű és hajtásainak csúcsán többnyire vörös gemmákat fejleszt. Svédországban elterjedt, de ritka. Magyarországon az utóbbi időben fedezték fel a Mátrában. A nemzetség Európában leggyakoribb tagja az A. minutum, mely valamivel kisebb méretű, mint az A. saxicola, hajtásain pedig találhatunk gemmákat. Az A. michauxii fenyvesekben, kidőlt fákon vagy nedves sziklákon növő, veszélyeztetettség közeli faj, Magyarországon csak régi, újabban meg nem erősített adatai vannak.



« Botanikai kalandozások Skandináviában 13. - Woodsia alpina (Bolton) GrayBotanikai kalandozások Skandináviában 15. - Elatine hexandra (Lapierre) DC. »


További bejegyzések ebben a kategóriában Botanikai Fórum Blog
Több információ "Botanikai kalandozások Skandináviában 14. - Anastrophyllum saxicola (Schrad.) R. M. Schust."
Hírcsatorna alkalmazások

signup_now, és tölts fel saját képeket Te is!


Kommentek


brentakurdvium
06.01.2016. 20:03

avatar

Alig sikerült némi infót összevadászni róla a neten meg a rendelkezésemre álló szegényes mohászati irodalomban, szóval bárminemű kiegészítést, korrekciót megköszönök.



Lila Pereszke
06.01.2016. 11:19

avatar

Nagyon érdekes, köszönjük!






Látogatók
1 Fórumtag és 6 Vendég online:
Papinho

Üdvözöljük a legújabb fórumtagot: zoldfulu
Fórum statisztikák
A fórumon 13909 topik és 59386 hozzászólás van.
Rekord látogatottság: 147 Felhasználó (27.06.2017. 10:49).