#1

Sziki káka ? (=Bolboschoenus maritimus agg.)

- Milyen hazai növény? 05.07.2013. 06:45
- Dombos Odon | 409 Hozzászólás

Bolboschoenus maritimus(L.) Palla (Scirpus maritimus L.), ?

Szárai éles háromszögletűek, levelesek.
Tőlevelek hüvelye feketésbarna. (NEM néztem !)
Levelek laposak, szálasak. (NEM néztem !) ""dörzsölnek""
Iszapos homoktalajon.

Köszömöm !

Csatolt képek:

Javítva: 10.07.2013. 07:15 | Fel!

#2

RE: Sziki káka ?

- Milyen hazai növény? 05.07.2013. 07:22
- retek | 2.167 Hozzászólás

Szerintem igen.

Fel!

#3

RE: Sziki káka ?

- Milyen hazai növény? 06.07.2013. 12:44
- Csukoka | 2.016 Hozzászólás

Mocsarak, dunai homokos ártér, Omszki-tó, Luppa-tavak, akárhol képes megtelepedni, ez a zsióka, nem sziki káka.

Csatolt képek:
Fel!

#4

RE: Sziki káka ?

- Milyen hazai növény? 06.07.2013. 14:45
- retek | 2.167 Hozzászólás

Nem akarok akadékoskodni , latin név alapján ugyanarról beszélünk. Korábban a sziki káka = zsiókával, most szedték szét fajokra, ahol a B. maritimus = sziki zsiókával.

Fel!

#5

RE: Sziki káka ?

- Milyen hazai növény? 06.07.2013. 15:23
- Dombos Odon | 409 Hozzászólás

Valóban, írhattam volna zsiókát .
Mielött felraktam a B F re, ezeket a képeket néztem át ! :


Bolboschoenus maritimus(L.) Palla (Scirpus maritimus L.),sziki káka
Bolboschoenus maritimus (sziki káka)
Szárai éles háromszögletűek, levelesek.
Tőlevelek hüvelye feketésbarna.
Levelek laposak, szálasak.
Iszapos homoktalajon.



Bolboschoenus maritimus(L.) Palla (Scirpus maritimus L.),sziki káka
Bolboschoenus maritimus(L.) Palla (Scirpus maritimus L.),
Bolboschoenus glaucus(Lam.) S. G. Sm.,
Bolboschoenus laticarpus Marhold & al.,
Bolboschoenus yagara (Ohwi) Y. C. Yang & M. Zhan,
Bolboschoenus planiculmis (F. Schmidt) T. V. Egorova
Bolboschoenus popovii T. V. Egorova.
Bolboschoenus maritimus var.compactus(Hoffm.)T.V.Egorova,Fl.Sev.-Vost.Evrop.
Bolboschoenus maritimus subsp.compactus



Fotóalbum: B. maritimus (L.) Palla - sziki zsióka
Fotóalbum: B. planiculmis (F. Schmidt) T.V. Egorova - vájtmakkú zsióka
Fotóalbum: B. glaucus (Lam.) S.G. Sm. - vörös zsióka
Fotóalbum: B.laticaropus Marhold,Hroudová,Duchácek etZákr.szélesmakkú zsióka
Fotóalbum: B. yagara (Ohwi) Y.C. Yang et M. Zhan - keskenymakkú zsióka

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tk...an/ch22s77.html
Tavi káka (Schoenoplectus lacustris, Cyperaceae) "*normál káka*"


Savanyúfüveknek :
Fényes sás (Carex liparicarpos, Cyperaceae) 'szütyőtermésekkel'
mocsári csetkáka (Eleocharis palustris)
tojásdad csetkáka (E. ovata)
rizspalka (Cyperus difformis)
szürkekáka (Holoschoenus romanus)
tőzegkáka (Rhynchospora alba)
a kormos csáté (Schoenus nigricans)
a télisás (Cladium mariscus)
széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium)



Hólyagos sás (Carex vesicaria, Cyperaceae)
Deres sás (Carex flacca, Cyperaceae)
Sárga sás (Carex flava, Cyperaceae)
Muharsás (Carex panicea, Cyperaceae)
fekete sás (C. nigra, Cyperaceae)
Fényes sás (Carex liparicarpos, Cyperaceae)
Carex flacca
'
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tk...an/ch22s77.html
Villás sás (Carex pseudocyperus, Cyperaceae)

Sima sás (Carex laevigata, Cyperaceae)
Hólyagos sás (Carex vesicaria, Cyperaceae)
A hólyagos sás (C. vesicaria) pl. mocsarakban,
az éles sás (C. gracilis) és a
rókasás (C. vulpina) mocsárréteken,
a deres sás (C. flacca),
a sárga sás (C. flava),
a muharsás (C. panicea)
és a fekete sás (C. nigra) lápréteken,
a lappangó sás (C. humilis) erdőssztyeppekben,
a fényes sás (C. liparicarpos) pedig homokpusztákon, valamint mész- kő- és dolomitsziklagyepekben él.
Ligeterdők növénye a ritkás sás (C. remota),
hegyi réteken fordul elő a molyhos sás (C. tomentosa) .
A villás sás (C. pseudocyperus) magassásrétek jellemző sásfaja.

Az üde lápréteken előforduló lápi sás (C. davalliana) szárán csak egy füzérke van, míg a többi sásfajunk szára egynél több füzérkét visel.
Ezek vagy egymás mellett tartalmazzák a porzós és a termős virágokat és egyforma alakúak (pl. C. stenophylla, C. praecox),
vagy alakilag különböznek, és csak porzós, illetve csak termős virágokból állnak (pl. C. elata, C. acutiformis).

Hazánkban nem fordul elő, de Európában sokfelé megtalálható mocsárréteken és lápokon a bolhasás (C. pulicaris) .
Nála sokkal ritkább az Európa atlantikus és nyugat-mediterrán területeihez kötődő sima sás (C. laevigata) .
Hólyagos sás (Carex vesicaria, Cyperaceae)


Javítva: 06.07.2013. 19:06 | Fel!



Látogatók
2 Fórumtag és 16 Vendég online:
Balino, Mossagateturtle

Fórum statisztikák
A fórumon 15844 topik és 66711 hozzászólás van.
Rekord látogatottság: 147 Felhasználó (27.06.2017. 10:49).