Ma direkt gyűjtöttem pár tyúkhúrt a lágymányosi útszélekről és parkokból, és azt tapasztaltam, hogy a neglecta-pallida-media trió bélyegei teljes keveredésben előfordulnak. Pl. volt olyan, hogy erősen pallida-jellegű egyedek tömegében szálanként neglecta- és media-bélyegeket mutatók. Aztán volt olyan, aminek nem volt szirma, 5 porzója volt, de a magja, mint a neglectáé (az ÚMF szerint). A sziromtalan, kicsi virágú, kevés porzójú, tehát pallida morfológiájú példányok voltak a legtömegesebbek. Nem tudom, van-e értelme ezeket külön fajokként kezelni.

a fotósorozat tökéletes S. pallida-nak

a növény településeken nem ritka, a fenti szkepszis a media/neglecta/pallida szerelmi háromszög tekintetében sok-sok megfigyeléssel eloszlatható

mindhárom faj jó faj, ráadásul köztük a hibridizáció kb. kizárt, így nem sok esély van az átmenetekre

az más kérdés, hogy a termőhelyi viszonyok (tápanyag, nedvesség) miatt nagyon változatosak lehetnek, de vannak állandó bélyegeik, tessék csak aprólékosan odafigyelni

a galáriába a 2., 4., 8. kép + az alsó sor való

a pallida-val tényleg nincsen semmi gond, átmenetek pedig (ahogy boszorkányok sem) tényleg nincsenek

Na várjál, csak strigák nincsenek. Maleficák igenis vannak, és meg is kell őket égetni. Legalábbis Kálmán király törvénye szerint.

minden más helyett ....

lásd a csatolmányt

a növények mérete, színe nem sokat jelent
a S. media-nak is vannak sziromtalan példányai, ill. állítólag a pallida-nak is lehetnek ritkán szirmai

a magméret viszont határozott bélyegnek tekinthető, ezt kiegészíti a porzók száma (a pallida-nál ált. 2, ritkán 3, nagyon ritkán több)

nos, aminél minden stimmel, az a pallida :)

nem kell kinevetni ....

tényleg érdemes végigrágni a cikket, a Stellariákkal pedig toleránsnak kell lenni, ha mégsem úgy nőnek, ahogy a szerző írja

az úmf kulcsa csak irodalmi források alapján íródott, a taxon a szempontjából messze nem ő a kristálytiszta forrás

gondolkoztam egy kicsit a témán és a határozási nehézségeken (mert azok azért vannak)

szerintem a kutya ott van elásva, hogy nálunk a kleisztogám S. media meglehetősen gyakori (ennek ki sem nyílik a virága, és gyakran hiányoznak a szirmai). A gyakoriság oka a viszonylag kiszámíthatatlan tavaszi időjárás - a növények inkább a jól bevált beltenyészetre bízzák magukat. Németországban, ahol a csapadék egyenletesebb és a levegő is általában párásabb, ezzel a nehézséggel alig kell szembenézniük (ezért írja Hügin a cikkében, hogy elég ritka a sziromtalan S. media)

a jelenség nem egyedüli, számos más edényes fajnál tér el lényegesen a szaporodási stratégiai a szubatlanti és szubkontinentális régiók között

de ezen a dolgon (t.i. a megtévesztő S. media egyedeken) is lehet segíteni, egyszerűen termést kell gyűjteni, és a magvakat lemérni.
hogy sok növényegyednél akkor sok gyűjtésre és molyolásra van szűkség?

kérem, akkor tessék papnak vagy közgazdásznak menni, ott sokkal egyértelmább minden

A S. media sziromtalansága genetikai adottság vagy a növény adott év időjárása függvényében "dönt"?

szerintem nem genetikai adottság (tehát nem pl. varietas-ként értékelhető taxonról van szó)

amúgy a növényegyednek össz. 1 db döntése van, mivel egyéves

Nem feltétlenül taxonómiai szintre gondoltam, inkább csak a tulajdonság adaptív és öröklődő voltára.

Kíváncsi lennék, mennyi "félrehatározás" történne, ha hazai növényeket külföldi határozók szerint azonosítanánk, és viszont.

szerintem nem is öröklődő dolog ez, egyszerűen a környezeti tényezők összhatására adott válasz az adott szituban

a második mondatodat nem igazán értem

Bocsánat az agymenésért. Arra gondoltam, hogy ha kellően sok, véletlenszerűen választott egyedet vennénk pl. a Stellaria media agg-ból, több országból, majd az érintett országok kulcsaival meghatároznánk az egyedeket, akkor vajon 100%-os lesz-e az egyezés. Melyek lehetnek azok a bélyegek, amelyek univerzálisan alkalmasak a fajok elkülönítésére (magméret?), és vannak-e olyanok, amelyek csak regionálisan használhatóak (szirmok)? Ezt érdekes lehet eljátszani problémás taxoncsoportokra.

ez így azért értelmetlen, mivel igazi, komoly vizsgálat kevés volt a csoporton - azaz az egyes országok kulcsai nem valami rendesen kidolgozott helyi koncepciót tükröznek vissza, hanem általában valahonnét koppintottak maguknak egy kulcsot (itthon pl. egy Gáyer-féle 30-as évekbeli adaton kívül nincs publikált előfordulása a fajnak - akkor mi alapján írták a későbbi magyar kulcsokat?)

mivel a florisztika és a növények ismerete ma nem tudomány, az ilyen típusú vizsgálatokba aligha fog olyasvalaki beruházni, akinek egyébként meglenne a háttere (pénz, paripa, fegyver) hozzá

lehet, hogy félreérthető voltam: szerintem úgy általában egy kulccsal érdemes határozni a növényeket: a jóval.

és ha megvan a jó kulcs, akkor persze a fél világból lehet hozzá adatot, növényt gyűjteni

hogy mire mi a jó kulcs, nehéz megmondani, még az általában jónak vélt határozók is lehetnek tökök egyes taxonok esetében, és vak tyúk is találhat szemet ....

Azt szoktuk mondani, hogy pénz, paripa, fegyver ma is bárkinek meglehet, ha nem is teljesen, de részben. Egész pontosan a paripa egy része.