Szerintem jó címen fotóztad.

Talán lényeges különbség, hogy az adianthum-nigrumnál a levéllemez háromszögű, mint ahogy az a képeden is látszik. Ennek megfelelően az alapi levélpárnál legszélesebb a levéllemez.

A Cystopterisnél a levéllemez lándzsás alakú, így az alapi levélpárnál már egy kicsit szűkül a levéllemez.

Átfutottam a fekete fodorkás bejegyzéseket és a később felmerülendő kétes esetek kapcsán javaslom figyelembe venni, hogy a legtöbb és a tipikus A. adiantum-nigrum esetében a levélkék fogai a fiatal példányoknál is szálkahegybe kifutók (serrate-acuminate) a Cystorpteris fragilis esetében ezek legfeljebb csipkés-fogasak (serrate-mucronate). Természetesen vannak ritka kivételek, a fekete fodorka is rendkívül változékony (ne felejtsük el, hogy két faj genomja kavarog benne). Ehhez a bejegyzéshez külön annyit fűznék hozzá, hogy a Cystopteris fragilis levele lágy szövetű (idősebb korában is könnyen szakad, törik, az idősebb is visszafagy), világoszöld, matt felületű, az Asplenium adiantum-nigrum pedig erős szövetű (fiatalon is ellenálló, az egyéves példányok is áttelelnek), sötétebb zöld, csillogó felületű (a fiatal példányoké is). A levélnyél az egészen fiatal (pár cm-es) példányoknál teljesen zöld is lehet, de idősebb töveknél is láttam már olyat, hogy a nyélnek csak a töve volt vörös-sötétbarna futtatású. A levéllemez alakja (lásd Papinho kommentje) egyébként normál esetben tényleg nagyon jó bélyeg a fekete fodorka és a közönséges hólyagpáfrány elkülönítésénél.