Egyik régi vágyam vált valóra az egyhetes tenerifei utazással. Az időpontválasztást a hazai tél előli menekülésen túl az ottani növények virágzási ideje motiválta. A hat napból végül három telt természetjárással és növényvadászattal, a többi kultúrprogramokkal és napozással. Bár a nevezetes helyi botanikus kert végigjárása is kultúrprogramos napra esett, de ott leginkább nem helyi, hanem trópusi növénycsodákon lehetett ámélkodni.

Elsősorban kanári-szigeteki endemizmusokra vadásztam. Az orchideák kapcsán egy adatbázis segített, így a Habenaria tridactylites és a Himantoglossum metlesicsianum könnyen meglett. A Gennaria diphylla viszont nem a Kretzschmar-listán szereplő helyeken lett meg, hanem egy autóparkoló szélén, majd egy túraút mellett.

Két látványos endemizmust, az Isoplexis canariensist és a a Canarina canariensist sajnos nem találtam meg. A híres fásszárúkat (Dracena draco, Pinus canariensis, Phoenix canariensis, Laurus azorica) persze nem nehéz megtalálni. Azonkívül gyakran kerültek a szemünk elé más érdekességek, mint például a képeken is látható Scilla latifolia, Euphorbia atropurpurea, Echium leucophaeum vagy Pericallis echinata.

Bámulatosak az élőhelyek. Van fenyőerdő kisebb bokros területekkel. Van fátlan lávagörgeteg Aeonium-fajokkal és Asphodelosszal. De a legszebbek a babérerdők, sejtelmesek, sötétek, tele páfrányokkal, mohákkal és a nedvességet beszívó, a fákról lelógó zuzmókkal.

Kedvcsinálónak néhány kép.

Szép helyeken jártatok megint és sikerült híres endemizmusokat is megtalálni. Jó hét lehetett.

Én a képeket nem látom a gépen, jól lettek felrakva?

Egy tőleveles példányt találtam csak, pedig veszettül meredek lejtőkön is szenvedtem érte. Lehet, hogy korai volt még neki, egy könyv szerint csak február-márciusban nyílik.