Eleddig meg voltam győződve, hogy imbricatusba futottam folyton, még a néhol kevés virág ellenére is. Azonban most meglestem a terméseket. Könyv alapján immár palustrisra hajaznék, de mivel a termés alsó íve elgondolkoztat, és mivel életemben nem láttam még élőben ezen kívül, megosztom itten.

A toktermés alapján egyértelműen palustris, de a kevesebb számú virág is erre utal.

Itthon már elég alaposan fel vannak mérve, így a településből is meg lehet mondani hogy melyik fajukat látjuk, de Erdélyből sajnos nincsenek ilyen jellegű információim.

No! Találtam egy ilyen bekezdést a fajvédelmi tervben:


Romániában több régi előfordulása volt, amelyeknek a helyzete ismeretlen. István Tünde tanulmánya szerint 2004-ben a Kolozsvári Egyetem diákjai és tanárai a Keleti-Kárpátok, Nemere-hegységének Lassúág-völgyében az Ezeréves Erdő (960 tfm.) tőzegmoha lápjának kutatása során mészkerülő kékperjés rét (Junco-Molinietum) társulásban találták kisebb állományát.
Veszélyeztetettség: A faj szerepel Románia Vörös Listájában (NEAGREAN G. [edit.] 2002).
Állományfejlődés: nincs információ
Felelősség:

Románia nemzetközi felelőssége kicsi.

100, hogy mocsári?:)

Itt van még egy fotó, a bal szélső növények végülis elég "filigránok", de jobb szélen van egy-két hosszú virágzat, és talán a legalsó tok hosszúkás.

Hát én változatlanul palustrisnak látom, de várjunk meg egy szakembert, hátha megerősíti, vagy megcáfolja.

Az nem derül ki számomra teljesen egyértelműen hogy a fajvédelmi terv melyik fajról szól, ill. hogy ugyanott fényképezted-e a növényt.

Ja bocsika! G. palustris fajvédelmi terv, és Ivóban (Hargita) fényképeztem a növényt.

És szerinted a teljes alakos kép alapján is palustris?

Megmondom őszintén, én csak egyszer láttam életemben palustrist és imbricatust is, tehát olyan rettentő nagy gyakorlatom nincs bennük. Valamilyen különös ok folytán felénk nem nagyon nőnek.

Azt gondolom hogy a tok alakjából egyértelműbben meg lehet határozni, mint a habitus képből. Ettől függetlenül ami imbricatust láttam, annak a füzére hosszabb, nyúlánkabb volt, mint amilyen képeden látható. A palustrisok viszont ugyanilyen rövid füzérűek voltak. Az UMF szerint az imbricatus levelei tompásak és 1-2 cm szélesek, míg a palustrisé hegyesedők és jellemzően 1 cm-nél keskenyebbek. Hátha még emlékszel rájuk.

De mint írtam, majd jön egy szaki és eligazít bennünket, ámbár ahogy látom hagyják, hagy tornásszunk az ügyön.

Hebitusra tényleg G. palustris-nak látszik, de tok alapján én úgy gondolom h G. imbricatus lesz, mert "hordó alakú", tömzsi tokok vannak rajta, a G. palustris-nak hosszúkasabb, "fordított csepp" alakú a tokja. Úgyhogy lehet h kicsit könnyelmű dolog volt megoldottként G. palustris-nak elnevezni ezt a topicot, mondjuk nem vagyok biztos a dolgomban én sem...

Én abban a hiszemben éltem idáig hogy a palustrisnak van hordó alakú tömzsi tokja. Az imbricatusé fordított csepp alakú.
Viszont most látom csak, hogy az UMF szerint a palustris tokja a tövén fokozatosan keskenyedő, míg a Farkas könyv ábráján pont fordítva van ábrázolva.

Akkor most melyik lehet a jó?

Közben jártam Papp Lászlónál (Debreceni Egyetem botanikus kert) és ő mondta, hogy igen egyrészt meg vannak cserélve a tokok a Farkas-féle atlaszban, másrészt imbricatus van a képen. Köszönöm a gondolatokat!