Próbáltam terepen is határozni, de a fotózás könnyebbnek bizonyult...
Igyekeztem használható képeket készíteni, de nem csodálkoznék, ha mégsem lehetne ennyiből meghatározni. Egy eszmefuttatást azért szívesen olvasnék.
Kiskunhalas, Fejeték-mocsár TT., 09. 13.

Köszi! Az ÚMF alapján én is leginkább erre jutottam!

Itt van még egy kép:

vagy A. lanceolatus, vagy A.× salignus (biztos nem A. novi-belgii)
a fészekpikkelyek (nem csészelevelek, mint elhangzott) talán inkább az előbbire mutatnak, ugyanis elég széles fehér alsó részük és szegélyük van
kellenének méretadatok (mekkora fészek hossza, átmérője, legalább 5-10, az állományra jellegzetes példány alapján átlagolva), akkor közelebb lennénk a megoldáshoz

az A. tradescantii, A. parviflorus nevű taxonok sötét lovak, maguk mint taxonok is zűrösek (hazai előfordulásuk, főként kivadulásuk kérdéses)

összességében pedig a kivadult Asterek esetében nagy mennyiségű herbáriumi referencia-anyaggal történő összevetés alapján lehet +- megbízhatóan határozni, fényképről nem határozhatók

Köszi szépen!
Ha összejön, hétvégén méricskélek rajtuk, aztán megírom az eredményeket!
Van egy másik faj is onnan 20 méterre, annak nagyobb, lilább virágai vannak, annál is lemérem majd pár fészek átmérőjét, örvének hosszát, hátha összejönne a határozásuk.

Közben eszembe jutott: tolómérővel nem egyszerűbb és pontosabb a dolog, mint vonalzóval?

De biztosan, de egy vonalzó 100 forint, egy tolómérő meg 3500-5000 Ft. Persze hamár van akkor szerintem is praktikus lehet.

nem akarom lelkesedésedet letörni, de ezek az Asterek nagyon ronda dögök
az a 20 m-el arrébb lévő "másik faj" simán lehet ugyanez a taxon, árnyalástól, talajtól, egészségi állapottól függően könnyen megváltoznak
a méretadatok tájékoztató jellegűek, azok sem biztos, hogy átütő sikert hoznak (emiatt a tized mm-eknek nem sok szerepe van)

az A. novi-belgii, A. lanceolatus viszonylag jól megfogható (az A. novae-angliae is, de az zömmel kerti, nemigen vadul ki)
amit A.× salignus-nak nevezünk, az valami homályos dolog, egyáltalán nem biztos, hogy pont középen áll a két szülőfaj között

az A. novi-belgii elég kultúrakövető, nem inváziós
az A. lanceolatus annál inkább, vsz. az adja ki az őszirózsák fő tömegét
a salignus pedig ismétlem, homályos valami, a Nagy-Duna mentén sokfelé tömeges, de a hazai elterjedése egyáltalán nem tisztázott

amennyiben valaki komolyabban akar ezekkel foglalkozni, akkor rendszeresen kell őket gyűjteni (ép, nagyra nőtt, teljes virágzásban lévő példányokat, nem sarjakat, nem lekaszáltakat, nem elvirágzottakat), plusz nem árt a főleg német nyelvű irodalom tanulmányozása sem
sőt, könnyen lehet egy-két elnézett, félrenézett, fel nem ismert taxon is a hazai palettán, amelyek tovább bonyolítják a helyzetet