Carex riparia Curt. – Parti sás
Élőhely: Magassásosokban (társulásalkotó), mocsár – és lápréteken, nedves réteken, éger- és fűzlápokban és ligetekben, patakok mentén vízpartokon. Eléggé társulásközömbös.
Elterjedése:Majdnem egész Európa, Észak-Afrika, részben Ázsia, szórványos.
Nálunk: Magyarország egész területén gyakori.
Habitus: Hosszú, erős, tarackos, legtöbbször nagy kiterjedésű sarjtelep formájában nő, hajtásai csomókban nőnek.
Virágzat: (IV-) V-VI. A sűrűn álló (2-) 3-6 porzós füzérke hengeres, 20-60 x 3,5-5 mm. A (2-) 3-4 (-5) termős füzérke 30-90 (-100) x 8-10 (-12) mm, sűrű virágú, az alsó hosszú nyelű (30-50 (-100) mm), gyakran lecsüngő. Az alsók ritkán (f.
ramosa Schur) elágazók. A murvák levélszerűek, a legalsó rövid (0-5 mm) hüvelyű vagy hüvelytelen, túlér a virágzat csúcsán. A termős pelyva legtöbbször olyan hosszú, mint a tömlő, néha (f.
brevipalea Nauman) sokkal rövidebb, máskor (f.
gracilis Coss. et Grem.) akár kétszer hosszabb lehet, tojásdad-lándzsás, hirtelen fogacskás szálkahegybe keskenyedik, világos vörösbarna, barna szélű, széles, világosabb barna vagy zöld középere van. Az alsó porzós pelyvák is finom csúcsba húzottak (nem tompák), sötét bíboros barna színűek.
Szár: A szár (40-) 60-120 (-200) cm, élesen háromélű, 1 mm-nél vastagabb, felső harmadában érdes vagy (f.
laevigata Pet.) végig sima. A tőhüvelyek szürkésbarnák, vagy barnásvörösek, épek, igen ritkán (f.
reticulosa Torg.) a széle felől hálózatosan (recésen) foszlik.
Levél: A levél 6-12 (-30) mm széles, lapos, világoszöld, széle érdes, aránylag rövid csúcsa háromélű. Alig hosszabb, mint a szár. A nyelvecske tompán lekerekített, harmad olyan hosszú, mint a szár.
Tömlő: A tömlő 3-bibés, (4-) 5-6 (-8) mm, felfújt, tojásdad-kúpos, mindkét oldala domború, közepén a legszélesebb (2-2,5 mm), sárgászöld (később barna), fényes, nem papillás, sok finom vékony erű. Csőre rövid (1 mm) széles, 2-fogú. A makkocska barna, tojásdad, háromélű, a tömlőt szorosan kitölti.
Egyéb jellemzők: Mérete: (40-) 60-130 (-200) cm;
Életforma: He.;
Flóraelem: eurázsiai
ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000);
3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007);
5. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796);
6. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906);
7. Jan Kops et al.: Flora Batava;
8. Otto Wilhelm und Thomé: Flora von Deutschland, Österreich der Schweiz (1885)