Carex montana L. – Hegyi sás

---

Élőhely:
Száraz és gyertyános tölgyesekben, néha karszterdőkben, gesztenyésekben, erdeifenyvesekben, kőris-szilligetekben, cserjésekben, erdőspuszta réteken, irtásréteken.

---

Elterjedése:
Európa (kivéve É-on és a Mediterráneumban), Ázsia egyes részein. Nálunk: K: gyakori, Dt: Sopron-Tolna, gyakori, A: KisA, Tt (Kerecsend), Nyírség, ÉA, ritka.

---

Habitus:
Sűrűn gyepes, kisebb-nagyobb, homogén sarjtelepeket képez, gyöktörzse vastag, fásodó, töve néha hagymaszerűen megvastagodott (f. bulbosa Waisb.), tarackja nincs (var. montana), vagy többé-kevésbé hosszú tarackos, magasabb termetű, a termős füzérkék nagyok, hosszúkás hengeres-tojásdadok, a pelyvák halványabbak, a murvák levélszerűek (var. verniformis Waisb.).

---

Virágzat:
III-V. A virágzat 1-2 cm hosszú, 1 porzós és 1-3 (-4) termős füzérkéből áll. A porzós füzérke 10-20 x 1,5-3,5 mm, sötétbarna, hengeres-lándzsás (f. truncata Waisb.) rövid bunkós. Az 1-3(-4) termős füzérke 5-8 x 4-8 mm, kevés virágú, gömbös-tojásdad, ritkán kissé hosszúkás. Minden füzérke ülő és a porzós füzérke tövéhez zsúfolódik. Az alsó murva töve barna hártyás, nem hüvelyes, lemeze pelyva vagy serteszerű, rendszerint rövidebb, mint a füzérkéje, de rövidebb vagy hosszabb (f. longibracteata Prod.) zöld lemeze is lehet. A termős pelyva rövidebb a tömlőnél, többé-kevésbé széles visszás-tojásdad, tompa és rövid szálkahegyű (ritkán kihegyezett), néha (f. emarginata Schur) kicsípett és a kicsípésben szálkás, fekete vagy sötét bíborbarna, kissé világosabb középérrel, néha (f. pallescens Döll.) világosabb színű, nem vagy keskeny, ritkán (f. marginata Waisb.) széles fehér hártyás szélű, sőt (f. fimbriata Waisb.) pillás is lehet. A porzós pelyva keskeny visszás-tojásdad vagy lándzsás, hegyes vagy szálkahegyű, sötét vörösbarna, középere világosabb barna.

---

Szár:
A szár (5-) 10-30 (-40) cm, vékony, virágzáskor felálló, éréskor többé-kevésbé bókoló, tompán háromélű (vagy hatélű), felső részén többé-kevésbé érdes, gyakorlatilag levéltelen. A tőhüvelyek dúsak, bozontosan állók, sötétbarnák, élénk vérvörösek, piroslók vagy bíborosak, a vénülők megbarnulnak és rostokra foszlanak.

---

Levél:
A levél (0,5-) 1,5-2 mm széles, igen lágy, lapos, élénk világoszöld. Színén – különösen fiatalon - ritkás rövid szőrű, lekopaszodhat, de dús (f. lasiophylla Pet.) borzas szőrű is lehet. A levél éle visszafelé hajló fogacskáktól fűrészes-érdes, csúcsa lassan kihegyezett, virágzáskor rövidebb, később hosszabb, mint a szár. A nyelvecske tompa, 1 mm hosszú.

---

Tömlő:
A tömlő 3-bibés, 3-4,5 mm, megnyúlt, többé-kevésbé keskeny visszás-tojásdad vagy elliptikus, sűrű bolyhos szőrű, világoszöld vagy zöldesbarna, felül feketés, tompán háromélű, finom sok erű, szegélyerei duzzadtak, töve ék alakú, parás szövetű nyélbe, felső vége többé-kevésbé fokozatosan rövid, barna, csonka vagy kicsípett csúcsba keskenyedik.

---

Egyéb jellemzők:
Mérete: (5-) 10-30 (-40) cm; Életforma: He.; Flóraelem: közép-európai

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007); 5. Walter Hood Fitch: Illustrations of the British Flora (1924); 6. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796); 7. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906)