Carex caryophyllea Latourr. - Tavaszi sás (syn. C. verna Chaix non Lam., C. anomala Janka)

---

Élőhely:
Száraz és félszáraz mészkerülő tölgyesek, erdőszélek, erdei fenyvesek, gesztenyések, hegyi rétek, szőrfű gyepek, cserjések, homoki rétek, legelők, útmenti száraz ruderálik (inkább mészkerülő).

---

Elterjedése:
Nálunk: K: gyakori, Dt: gyakori, A: szórványos.

---

Habitus:
Lazán gyepes, hosszabb-rövidebb tarackos, a tarackon barna vagy sötétszürke, szétfoszló pikkelymaradványok vannak.

---

Virágzat:
(III-) IV (-V). A virágzat rövid, néha (f. glomerata (Waisb.) A. et G.) csaknem fejecskeszerűen tömött. Az egyetlen végálló porzós füzérke 10-15 (-30) x 2-3 mm, keskeny visszás-tojásdad, többé-kevésbé hengeres, bunkós végű. Az (1-) 2-3 termős füzérke 5-15 x 3-5 mm, tojásdad, megnyúlt tojásdad vagy hengeres, a felsők ülők, a legalsó gyakran 2-5 mm-es, esetleg hüvelybe rejtett rövid nyelű, néha (f. pedunculata (Beck) A. et G.) mind hosszabb nyelű, máskor (f. globuliflora (Waisb.) A. et G.) az 1-2 termős füzérke kicsi, gömbölyű, a porzós füzérke tövén mind ülő, a murva nem hüvelyes. Az alsó murva rövid, pelyva- vagy sörteszerű, rövidebb a füzérkéjénél, hüvelytelen vagy rövidebb ill. (=f. longevaginata (Kük.) A. et G.) hosszú hártyás hüvelyű. Egyeseknek nincs lemeze, a murva a hüvelyre redukálódott, máskor rövidebb vagy (f. longebracteata (Beck) A. et G.) hosszabb lemeze eléri vagy túlhaladja a virágzat csúcsát. A termős pelyva olyan hosszú, mint a tömlő, tojásdad, tompa vagy hegyes, ritkán szálkahegyű, vörösesbarna vagy (f. pallescens Kneucker) világossárgás, ritkán (f. chlorantha (Waisb.) A. et G.) zöld úgy, hogy az egész virágzat zöldnek látszik. A középér világosbarna vagy zöld. A pelyva rendszerint egyszínű, néha azonban igen keskeny vagy (f. argyrata (Waisb.) A. et G.) széles ezüstös hártyás szélű. A porzós pelyva hasonló, rókavörös, zöld középerű, rendesen tompa, hegye felé fehér hártyás széle lehet.
Igen változatos!

---

Szár:
A szár (5-) 10-30 (-50) cm, elég vékony, felálló, háromélű, sima, vagy főleg a virágzat alatt többé-kevésbé érdes. A tőhüvelyek világosabb vagy sötétebb barnák, jellegzetesen fénytelenek, épek vagy rostokra foszlók.

---

Levél:
A levél (1,5-) 2-3 mm széles, szálas, zöld vagy szürkészöld, felálló vagy heverő, kissé érdes, hirtelen fut ki háromélű csúcsba, általában rövidebb, mint a szár. A nyelvecske tompa háromszög alakú, 1-2 mm hosszú.

---

Tömlő:
A tömlő 3-bibés, 2- 3 (-3,5) mm, hosszúkás visszás-tojásdad, háromélű, barna vagy barnássárga, különösen a csúcsán rövid és ritka serteszőrű, a két szegélyéren kívül eretlen, töve ék alakú nyélbe keskenyedik. Rövid, kúpos, többé-kevésbé kicsípett csúcsa van. A makkocska 1 mm-nél hosszabb, sötétbarna, töve és hegye világosabb, csúcsán kis gyűrű van, ennek közepéből lép ki a bibeszál. .

---

Egyéb jellemzők:
Mérete:: (5-) 10-30 (-50) cm; Életforma: He-Ge.; Flóraelem: eurázsiai

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007); 5. Walter Hood Fitch: Illustrations of the British Flora (1924); 6. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906); 7. N. L. Britton, A. Brown: An illustrated flora of the northern United States, Canada and the British Possessions (1913); 8. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796)