Carex brevicollis DC. - Mérges sás Védett!

---

Élőhely:
Nyíltabb sziklás (hárs-kőris) erdők, cserjések, néha bükkösök, szurdokerdők..

---

Elterjedése:
Nálunk: K: Tornai-hg., Bükk, Mátra, Börzsöny, Visegrádi-hg, ritka.

---

Habitus:
Fás gyöktörzsű, sűrűn gyepes, rövid, merev és kemény tarackos növény.

---

Virágzat:
V-VI. A virágzatban 1, visszás-tojásdad, bunkós, néha ferde porzós füzérke van, (10-) 15-25 x 5-10 mm, nyeles. Az 1-2 (-3) termős füzérke hossztojásdad, sűrű 6-15 virágú, 15-20 (-25) x 7-10 mm, nyelük 15-30 (-50) mm hosszú, felállók, egymástól távoliak és a porzós füzérkét sem érik el. Az alsó murva 15-20 (-30) mm hosszú hüvelyes, lemeze kb. akkora, mint a füzérkéje. A termős pelyva rövidebb, mint a tömlő, tojásdad-lándzsás vagy visszás-tojásdad, kihegyezett vagy tompa, rövid szálkás, narancs- vagy rozsdabarna, középere halvány világoszöld, néha 3-erű, széle nem fehér hártyás. A porzós pelyva keskeny elliptikus, tompa vagy kicsípett, sötétbarna, világosabb középere finom szálkaként kiugró.

---

Szár:
A szár (20-) 30-45 (-60) cm, felálló, összenyomottan háromélű, felső része leveles és érdes. A tőhüvelyek világosbarnák, rostokra foszlók.

---

Levél:
A levél 3-5 (-7) mm széles, lapos, szürkészöld, érdes élű, olyan hosszú, vagy kissé rövidebb, mint a szár. Az alsó levelek nyelvecskéje hosszú, a felsőknek nincs ligulája..

---

Tömlő:
A tömlő 3-bibés, 5-6 (-7) mm, gömbölyűen tojásdad, világos barnászöld (később barna), kopasz vagy (= f. puberula Heuff.) szőrös, sok, de elég határozatlan erű, többé-kevésbé hirtelen kis nyélbe keskenyedik. Rövid (1-1,5 mm) és vastag, érdes szélű, szétálló 2-fogú csőre negyed-ötöd olyan hosszú, mint a tömlő.

---

Egyéb jellemzők:
Mérete: 30-45 (-60) cm; Életforma: He.; Flóraelem: szubmediterrán

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906)