Úgy gondoltam, érdemes volna egy topikot nyitni a hazai orchideafajok megporzóinak. Ide lehetne feltölteni azokat a képeket, amin az e virágokon élő ízeltlábúak találhatók, legyenek azok pollinátorok, vagy csak látogatók, illetve itt élő fajok (virágpókok, stb.). Egyes fajok megporzói nem teljesen ismertek ma sem, ezért talán az érdekességén túl tudományos haszna is lehet a dolognak.
Segítsetek a rovarok azonosításában!

Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris). 2012 június 24., Visegrádi-hegység.
A megporzó bogár (Oedemera femorata) fején jól látható az előző virágról származó két, viscidium által megtapadt pollinium.
A faj megporzói többnyire darazsak, de lehetnek méhek, hangyák, legyek és bogarak, utóbbiak elég ritkán. Ha nincsen sikeres rovarlátogató, a növény virágai önmegporzással is megtermékenyülhetnek. A második képen látható, hogy a pollinium széttöredezett, a pollencsomócskák kihullottak, azaz ez a pollencsomag már csak önmegporzásra alkalmas.
A nőszőfű fajokat legyek gyakran látogatják, ezek azonban nem mindig megporzók.

A pókocska a méhecskére vár !
Szuper a kép!
Persze, nyilván lehet más növényekkel is megcsinálni ugyanezt, de itt csak az orchisok legyenek!

Még egy Orchis militaris. Talán Cantharis vagy Oedemera-faj a látogató.

Erdei papucskosbor (Cypripedium calceolus). 2013 május 12. , Bükk.
A mézajak tartálycsapdaként szolgál. A potenciális pollinátor gyakran nem éli meg feladata teljesítését . Egyes adatok szerint a virágzási időszak végére a papucsok 10-30%-a elpusztult rovarokat tartalmaz. A tartály szájadéka miatt csak bizonyos nagyságú méhek lehetnek sikeres megporzók. A pollen a legritkább esetben termékenyíti meg saját virágát.

Keskenyajkú nőszőfű (Epipactis neglecta). 2012 július 15. , Kőszegi-hg.
Fakultatív önmegporzó faj. Minden nőszőfű termel nektárt, még az obligát autogám fajok is, ezért a rajtuk látható rovarok nem feltétlenül megporzók is. A hypochil tányérból táplálkozó fehérpettyes álcsüngőlepke (Amata phegea).

Janka-sallangvirág (Himantoglossum jankae). 2013 június 24., Pilis.
Virágcincér-faj. A faj megporzói inkább hártyásszárnyúak.

Ilyen nekem is van, csak adriai sallangvirággal, és ez egy másik cincér.

Tornyos sisakoskosbor (Anacamptis pyramidalis). Dabas, 2013 május 29.
A harmadik valamelyik Zygaena-faj. Majd Xanthomelas pontosan megmondja a többit is!
A faj megporzói zömmel nappali és éjjeli lepkék. A nappaliakat a virágok színe, az éjszakaiakat illata vonzza. A csüngőlepkék a fő megporzónak számítanak.

Erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii). 2011 június 13. Mátra.
Molnár V. Attila szerint a Mátrában a foltos virágcincér (Anoplodera sexguttata) és Odemera podagrariae megporzó szerepe bizonyított. A képen előbbi látható. Fején a hozzátapadt polliniumok. A harmadik képen Zygaena-faj.

Tarka kosbor (Orchis tridentata). 2013 május 5., Budakeszi.
Bombyliidae családba tartozó pöszörlégy-faj.

Világos, azért írtam, hogy "megporzók, látogatók, meg lakók".

Fonák bajuszvirág (Epipogium aphyllum). 2013.07.13. Kőszegi-hg.
Megporzói zömmel Bombus-fajok, de gyakori látogatói a Meliscaeva-fajok (a képen is valószínűleg ez látható).
Claessens és Kleynen szerint ezek azonban túl kicsik ahhoz, hogy elzárják a sarkantyú bejáratát, a polliniumok emiatt nem tapadnak hozzájuk.

Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine). 2013 júliius. Pilis-hg.

Tallós-nőszőfű (Epipactis tallosii). 2012 augusztus. Pécsi-sík.
Önmegporzó faj, de nektárt így is termel, ezért látogatják hártyásszárnyúak.

Karcsú gömböskosbor (Traunsteinera globosa). 2011-2012 június, Mátra.
A virágok nektárt nem termelnek, de más növényeket imitálnak, ezért sok fajt vonzanak.
A mézajak szerkezete folytán az Alpokban legfőbb megporzói lepkék. Látogatói emellett hártyásszárnyúak, legyek, bogarak. Gyakran ezekre vadászó pókok élnek rajtuk. A Mátrában főleg legyek láthatók rajtuk.

Tojásdad békakonty (Listera ovata). 2013 május, Ikva-menti sík.
Virágbodobács (valószínűleg Spilostethus saxatilis). A virág nektárt termel. Valószínűleg látogató, bár Orchis coriophora esetén van adat megporzó szerepére (M.V.A.).

Peitz-nőszőfű (Epipactis peitzii). Budai-hg, 2013 július.
Nagyon ritka önmegporzó nőszőfű-faj. Az önmegporzó Epipactisok is termelnek nektárt, ezért sok rovar, pl. hangyák látogatják őket. A viscidium vagy hiányzik, vagy funkcióképtelen e fajoknál, de az összetöredező és széthulló pollencsomók is megtapadhatnak a rovarokon, így mégis előfordulhat idegen megporzás.
Hangyákat nagyon gyakran látunk nőszőfüveken.

2013.08.05. Epipactis mecsekensis, Kelet-Mecsek.

Az ott vadméhecske lenne benne?

Sajnos nem tudom, mi lehet, jó lenne egy rovarász a Fórumon!

2014.04.19. Orchis simia és valamilyen méhfaj (azt hiszem, Andrena sp.).