Nemzetközi tanulmányok alapján hazánk páfrányok terén elég szegényes képet mutat. Pontosabban: finomabb és mezo-léptékben kevés faj és szerény együttes előfordulás jellemző (néhány 100 m2 is csak pár faj). Valóban ilyen cudarul állunk?
Hát, ha az átlagot vesszük, akkor igen, de a legtöbb terepbotanikust az is érdekelné, hogy mi a csúcs. A trópusokon ez bizony, ebben a térléptékben akár a százas nagyságrendet is megközelítheti. Az általam tapasztalt eddigi hazai maximum 10 m2-en 9 faj. Érdekes, hogy nem természetközeli élőhelyen, hanem egy téglafalon. Ugyanez a maximum természetközeli élőhelyen már csak egy nagyságrenddel nagyobb területen jön össze. Az előbbi példánál maradva a keresztfugákban (6,5 cm-en) 3 faj a plafon. Ezekből mutatok be két fajkompozíciót, amelyen összesen 5 faj látható.
Melyek ezek?

Van sok megfejtetlen trópusi páfrányom a külhoni növények és az X-akták között. Azokra rá tudsz nézni, ha idöd engedi?

Nem rossz, három találat,
Asplenium adiantum-nigrum
A. ruta-muraria
A. trichomanes,
két tévedés, így két faj még megfejtésre vár és ezek a második fotón láthatók. Annyit segítek, hogy a fajok a vízgradiens menti helyzetüknek megfelelő sorrendben helyezkednek el, csak annyi a bibi, hogy alul található a szárazságtűrő és felül a vízigényes páfrány.

Sajnálom K.d. de sem a referenciáim, sem a tapasztalatom nem elegendő ahhoz, hogy megbízható segítséget nyújtsak e téren. Még az európai fajokkal is meggyűlik a bajom (vannak olyanok, amelyek fotó alapján nem is azonosíthatók), s a trópusok felé haladva egyre rosszabb a helyzet. Persze, ha tudok, segítek, de nem én leszek az, aki érdekesebbnél érdekesebb, jó minőségű, nem kis számú fotóidat be fogja tudni azonosítani. Ne add fel, előbb-utóbb érkezik segítség.

Köszönöm

Elnézést, még itt is tartozom egy válasszal, ez se maradjon elvarratlanul.
Az első kép megfejtése már megtörtént (3 fodorka): A. trichomanes, A. adiantum-nigrum és A. ruta-muraria.
A másodikon (föntről lefelé): Thelypteris palustris, Drypteris filix-mas, Asplenium ruta-muraria.
Ez utóbbi esetben említettem, hogy a várt 'vízgradienshez' képest fordított sorrendben helyezkednek el a fajok, vagyis a W értéküknek megfelelően: 9-5-2. Az Ellenberg-féle kísérlet alapján a sorrendet így vártuk volna: A. r-m., D. f-m., T. p.
Persze, ez akkor lenne fura (és kellene keresnünk rá egy jó ökológiai magyarázatot), ha a téglafalon rendre így találnánk a fajokat. Ez a sorrend azonban csak egy esetben fordult elő. Nem ismerek azonban olyan tanulmányt, amelyben a téglafalakon tapasztalható mintázatot egybevetették volna a vízgradiensnek (pl. Ellenberg-féle F mutatóknak) megfelelően várható mintázattal.